Ókori olimpia
Újkori olimpia
Nyári és Téli olimpiák
Olimpiai mozgalomhoz fűződő jelképek
Magyar sportolók
Olimpiai játékok történe
Az ókori Görögországot tartják az olimpiai játékok bölcsőjének. A versenyeket Zeusz és a többi Isten tiszteletére alapították. A legfőbb versenyt Zeusz illette, ugyanis a világuralomért folytatott harcban legyőzte apját Kronoszt. A görög városállamokban a kalokagathia eszméje urulkodott, tehát az "ép testben, ép lélek". A testet már gyerekkorban sokoldalúan edzették, a szellem fejlesztésének előfeltételeként. Olümpiában, Zeusz szent ligetében építettek egy stadiont, itt kerültek megrendezésre a versenyek, így az olimpia is. Az első olimpiai győztes nevét i.e. 776-ban jegyezték fel, így a szakirodalom ezt a dátumot fogadja el az olimpiai játékok kezdetének. Az ókori olimpiákon csak szabad görög férfiak vehettek részt.
Az első 13 olimpián csak egy versenyszámot, a stadionfutást rendezték meg. Később bevezették a pentatlont, ökölvívás, fegyveres futást. Kocsi -és lovasversenyek is voltak az arisztokrácia számára, ahol a győztes hajtó részesült gazdája pénzjutalmából. Az olimpiai győzteseket szülőföldjükön tejbe-vajba fürdették. Díszpolgárokká váltak haláluk végéig, mentesültek az adófizetés alól stb.
Az első újkori olimpiai játékokat 1896-ban Athénban rendezték meg. 4 évente rendezték meg a nyári olimpiai játékokat. /kivéve a világháborúkat --> 1916, 1940, 1944 ,bár ezeket is sorszámozzák. Az első téli olimpia 1924-ben Chamonixban rendezték meg. 1992-ig a téli és nyári olimpiai játékok időpotja megegyezett. /Barcelona/ . 1994- től 4 évente megrendezik a téli olimpiákat.
Olimpiai jelképek
Olimpiai jelvény:

Az 5 világrész békés összefogását jelképezi: a kék Európát, a piros Amerikát, a sárga Ázsiát, a fekete Afrikát, a zöld Ausztráliát és Új- Zélandot.
Olimpiai jelszó:
Citius - Altius - Forcius
Gyorsabban - Magasabbra - Erősebben
Olimpiai zászló:
fehér, szegély nélküli mezőben az olimpiai 5 karika. 1914-ben a NOB már elfogadta, de csak 1920-ban loboghatott először.
Néhány név az olimpiai játékokról:
Hajós Alfréd: 1896 - Athén ---> 100m-es gyors, 1200m-es gyors, 1924 -építészet kategóriában ezüstérmet szerzett a művészeti olimpián Lauber Dezsővel.
Elek Ilona: 1936--> női tőrvívás
Keleti Ágnes: 1952, Helsinki --> műszabadgyakorlat, 1956: műszabadgyakorlat, gerenda, felemáskorlát.
Magyar Zoltán ,1976, lólengés
Ónodi Henrietta 1992 Barcelona /tornásznő/
CSollány Szilveszer: 2000, Sydney--> gyűrű
Egerszegi Krisztina -Söul 1988
|